35. fejezet - Napok nélküled

Miután egy napot Harryvel töltöttem utaztam is vissza Londonba. Még vele sem tudtam aludni. Muszáj volt visszajönnöm a próbákra, mert 9. -én színpadon kell állnom és úgy érzem, hogy sehogy sem állok.

Március 7. -8.

2 nap alatt annyi táncórám volt, mint amennyi a verseny alatt sem, de tudtam, hogy muszáj, mert semmilyen produkcióval nem állhatok színpadra. A dalokat is sikerült tökéletesíteni és azok is jól mentek, amiket a saját dalaimon kívül fogok énekelni az előzenekaros koncerteken.

8.-án este már a gépen ültem Ausztrália felé a kis csapatommal. A repülőn sikerült kialudnom magam, ami az utóbbi napok után rám is fért már.

Március 9. -10. -11.

És igen. Túl vagyok az első 3 fellépésen és azt kell mondjam, hogy igen jól sikerült. Voltak kisebb bakik, de ezek a közönség számára észrevehetetlenek voltak.

Harryvel kicsit összekaptam, mert meglátta a klipet, ami tegnap debütált és nem nagyon tetszett neki benne a csókjelenet. Tudta, hogy nem én döntök, de akkor is vágott egy kisebb balhét. Rossz, hogy kicsit összekaptunk, de tudtam, hogy amint lát úgyis lenyugszik.

Amúgy a Fun tagjai nagyon jó fejek. Megbeszéltük, hogy amint mindenki ráér összeülünk egy kicsit Londonban.

Március 12. -13.

Egyrészt boldog voltam, mert sikeresek voltak a koncertek, másrészt szomorú, mert tudtam, hogy Harryt még 2 napig nem látom. Míg én Ausztráliában voltam addig ők Belfastban, most pedig megint Dublinban koncerteznek. Ki nem mehettem hozzá, mert nekem próbáim voltak ás megbeszéléseim a döntős dalok cd miatt. Rossz volt ennyi ideig nem látni őt, és tudtam, hogy ezzel ő is így van. A kezdetekben nem ehhez szoktunk hozzá. Minden nap ott voltunk egymásnak és ez most hirtelen máshogy lett. Erre nem nagyon voltunk felkészülve. Hiába beszéltünk egy nap többször is telefonon, akkor is hiányoztunk egymásnak. Őszintén tartok attól, hogy az időhiány tönkre fogja tenni a kapcsolatunkat, mert már most nehezen bírjuk, pedig csak most kezdődött az egész.

*Harry szemszöge*

Több, mint egy hete nem láttam Hopeot és már elég feszült voltam. Nagyon hiányzott és tudtam, hogy ő még nehezebben viseli, mint én. Én már hozzászoktam, hogy sokáig nem láthatom azokat, akik fontosan nekem, de ő még csak most csöppent bele ebbe az egészbe és már most látom, hogy nehezen viseli.

Ami még rosszabb, hogy most hiába találkozunk megint, utána, megint nem látjuk egymást sokáig. Ő Justinnal meg koncertezni, míg mi megint 4 városban lépünk fel egymás után.

Most kapunk egy napot együtt, de utána már csak 21.-én látjuk egymást és akkor is csak egy kicsit lehetünk együtt, mert utazik Demivel Indonéziába. Egyszóval nehéz összeegyeztetni az időnket.

Március 14.

Reggel az első utam Hopehoz vezetett. Már korán felkeltem, hogy minél több időt együtt tölthessünk. Küldtem is neki egy sms-t, hogy kb 15 perc és nála vagyok. Minden percet kiakartam vele használni, mert reggel a srácokkal már utazunk Mancheterbe.

Mikor odaértem hozzá, olyan hatalmas mosollyal fogadott, mint szerintem még soha.

-Nagyon hiányoztál Kicsim. -mondtam és olyan szorosan magamhoz öleltem, ahogy csak tudtam. Hope sírni kezdett. Azt tudtam, hogy rosszul viseli, de azt nem hogy ennyire. -Na, ne sírj már. Itt vagyok. Ez a lényeg nem? -nyugtattam, de csak soká hatottak a szavaim. Még soha nem voltam náluk, így először körbevezetett a lakásban.
-És a szüleid?
-Liverpoolban vannak. Pedig alig várták, hogy megismerjenek, de muszáj volt elutazniuk.
-Kár, pedig már vártam, hogy találkozzak velük, de akkor majd legközelebb. De akkor ezt most azt jelenti, hogy miénk a ház?
-Igen, ez azt jelenti. -mondta és "tudom már már megint szex lesz a vége" fejjel nézett rám.
-Hope ne nézz így. Nem láttalak egy hete és, ha nem csalnak az emlékeim, akkor Cardiffban sem kaptam meg az adagom. De mielőtt a lényegre térnénk, hoztam neked valamit. Hope egyből elmosolyodott mikor elővettem a pandamacis plüsst.

-Tudom, hogy imádod a pandákat. 

-Igen, emlékeztél. Köszönöm, de legközelebb ne költs rám. Elég ha magadat hozod.

-De azért tetszik?

-Persze imádom, Kicsim. Köszönöm szépen. -mondta és megcsókolt.

-Ha már csóknál tartunk, akkor felavathatnánk a szobádat.

-Érdekes, én is pont erre gondoltam. -mondta játékosan és maga után húzott.

Bepótoltunk az összes külön töltött időt. Szó szerint egész nap azt pótoltunk be. Hiányzott már így vele lenni. Este olyan szorosan aludtunk egymás mellett amennyire csak lehetett. Egy percre sem engedtem el. 

Reggel rossz kedvűen keltünk, mert tudtuk, hogy megint sokáig nem találkozunk. Próbáltam úgy felfogni, hogy nem baj, pár nap és újra láthatom.

34. fejezet -Stúdió és klipforgatás

Március 3. - London

Reggel gyorsan elkészültem, szépen kisminkeltem magam, megcsináltam a hajam és elköszöntem Harrytől. Nagyon későn értünk hozzá haza, de nekem muszáj volt korán kelnem, mert ma kezdem felénekelni a dalokat a stúdióban. Kényelmes ruhát vettem, de próbáltam valami tűrhetően kinézőt, mert egész nap forgatunk a félvételek közben, elkészítjük az első videónaplómat.

Simon mosolyogva várt a megbeszélt helyen. Próbálták megkönnyíteni a dolgomat, mivel sürget minket az idő a bevállalt fellépések miatt. Hogy minden stúdiómunka időben elkészüljön, ők előre felvették a zenét és a vokált, nekem már csak a saját részeimet kell majd felénekelni és próbálni a koncertekre, amirkhez már a táncokat is megcsinálták. Pár napja Simontól kaptam pár képe, a már előre kiválogatott táncosokról, nekem, már a csak a végső pár embert kellett magam mellé kiválasztani. Az, hogy a kezem alá dolgoznak nagyon sokat segít, hogy időben haladjunk a munkával.

Mivel az utóbbi két napban sikerül megtanulnom a dalokat már csak a zenével kellet összehangolni a dolgokat, így egész könnyen mentek a felvételek. Közben végig forgattunk a videónaplóhoz. Az első nap Felvettük a saját dalaimat, bizony már vannak saját dalok, annyira jó érzés, már alig várom, hogy leforgassuk az elsőhöz a klipet. A szerencsére erre már nem kell sokat várni.

Este még elolvastam pár cikket. Megjelentek az interjúk, amiket tegnap csináltunk Cardiffban. Persze mindkettőben a lényeg az volt, hogy milyen érdekes, hogy pont én is a városban voltam, holott semmi dolgom nem volt a környéken. Plusz ki hitte volna, hogy a papparazzi képes is kikerülnek, ahol Harryvel kézen fogva sétálgatunk Louval és Luxal. Elolvasgattam a kommenteket is, elég vegyesek voltak, de próbáltam pozitívan állni a dolgokhoz. Még twittereztem és facebookoztam egy kicsit, aztán aludtam is, mivel holnap is hosszú nap vár rám.

Március 4. 

Ma ismét stúdióba vonultam mivel kiadtunk egy válogatásalbumot a döntőben elhangzott dalokról, de hogy még jobb legyen az összes dal felvesszük őket stúdióban. Ezek könnyen mentek, nem kellet őket gyakorolni és szinte mindegyik elsőre tökéletes lett. Alig várom, hogy a kezemben fogjam ezt a lemezt. Közben kiválasztottuk hozzá az x factoros fotósorozatokból a képeket és már alakulni látszott az egész. Részemről minden megvolt az albumhoz, már csak az utómunkák hiányoznak. Pár hét és a boltoknak is kapható lesz, szóval már nagyon izgulok. Harrynek is elmeséltem  mindent telefonon, mert sajnos találkozni nem tudtunk mióta visszajöttünk Cardiffból. Ő is és én is nagyon elfoglaltak vagyunk, már hiányzik is nagyon, de holnap amint végzek egy napra Dublinba utazok, hogy láthassam.

Március 5.  

Hajnal 4-kor kellet keltem, mert 5-kor már a forgatáson kell lennem. Simon kocsit küldött elém, ami hamar a forgatási helyre vitt. Megcsinálták a hajam és a sminkem és igaz kómásan, de hozzákezdtünk a forgatáshoz. Hamar felébredtem, már 10 perc után pörögtem, a sminkelés közben elfogyasztott kávémennyiségtől.

Tegnap egy csapat már felvette azokat a jeleneteket, amiken csak Steven van, így ma már csak a közös jeleneteinket vesszük fel és azokat, amikben egyedül vagyok.

Lesz egy csókjelenet a videóban, már előre félek Harry reakciójától, de csak túléli majd valahogy. A klip tuti jó lesz, Fejben már kb összeállt minden kép. A ruhák, amiket kaptam nagyon jók és miután visszanéztük a jeleneteket oda meg vissza voltam az örömtől. Simon és az egész csapat egyetértően elégedett volt a nap végén. 18 órányi, szinte szünet nélküli munka után végeztünk is a forgatással. Mindenki elégedetten indult haza. Ige fárasztó nap volt, de nagyon megérte. Alig várom, hogy lássam a kész klipet. A forgatásra már bőrönddel jöttem. Haza sem mentem. Egyből a reptérre rohantam és az első reggeli géppel Dublinba utaztam.

33. fejezet - Ha már itt vagy

Március 2. - Cardiff

Reggel Harry keltett, hagy készüljek, mert lassan indulnunk kellene. Sikerült magamhoz térnem és elindulnom, hogy elkészüljek. Tettem magamra egy szép sminket és felvettem valami ruhafélét és már kész is lettem mire kellett.

Épp az arénába tartottunk mikor ismeretlen szám hívott. Egy magazintól hívtak, hogy hallották, hogy a városban vagyok és nagyon örülnének, ha készíthetnének velem egy interjút. Megbeszéltem velük, hogy jöjjenek az arénába, ott letudunk ülni beszélgetni. Nem sokkal később egy másig újság hívott, velük is megbeszéltem, hogy jöjjenek az arénába. Nyugis napot terveztem, de persze ez most sem jött össze.

Áttelefonáltam a hotelbe, hogy a bőröndömet hozassák ide az arénába. Muszáj valami tűrhető ruhát felvennem az interjúkra. Még szerencse, hogy a sminkem és a hajam rendben volt. Miután meghozták a bőröndöm gyorsan át is öltöztem. Egy csinosabb szettet választottam, mire készen lettem már időben is voltam, kezdődött az első interjú.

A People Magazin egyik riportere épp a városban járt, így összetudta velem egyeztetni egy az interjút.
-Szia, én Tom vagyok. -mutatkozott be mosolyogva.
-Hope Collins. - nyújtottam neki én is kezet.
-Hol tudunk beszélgetni?
-Kaptunk egy öltözőt, oda betudunk ülni. -mondtam válaszul és már el is indultam a célpont felé. Először csinált rólam pár képen, tudtam én, hogy át kell öltöznöm. Egy pont nekem.

Az egész interjú alatt nagyon rendes volt. Kérdezgetett a versenyről és persze Harryről, de leginkább kitérő válaszokat adtam neki. Nem volt kötekedő,. persze ez nem azt jelenti, hogy lényegretörő sem. Kb fél órát beszélgettük, majd elköszöntünk és készülhettem is a következő interjúra. Mivel Tomék csináltak rólam képeket ezért gyorsan átöltöztem, hogy ne ugyan olyan ruha legyen rajtam.

Mint kiderül egy internetes magazin, a Just Jared egyik munkatársa a srácok miatt ide jött, de én jobban érdekeltem miután megtudta, hogy itt vagyok, ne ez is ritka, de azért hízelgő rám nézve. Ő is nagyon kedves volt, de szinte ugyan azokat a kérdéseket tette fel, mint Tom. Persze én illedelmesen válaszoltam rájuk. Ő is próbált belőlem kihúzni dolgokat Harryvel kapcsolatban, de nem hagytam magam. Miután vele végeztem már csak 1 óra maradt a srácok délutáni koncertjének kezdetéig. Mivel nem magas sarkúban akartam rohangálni a backstageben azért megint átöltöztem, még jó, hogy sok ruhát hoztam. 

-Már végeztél is? -jött be Harry mosolyogva az öltözőbe.

-Igen, végre.

-Sokat kérdeztek? Mármint rólunk.

-Többet, mint kellett volna, de kitérő válaszokat adtam.

-Nem, mintha nem lenne elég egyértelmű, amúgy csinos vagy. -jegyzete meg mosolyogva. Köszönet képen adtam neki egy csókot, ami nem tartott sokáig, ugyanis Harrynek a színpadon volt dolga.

Luxal a lelátóról végigtomboltam a koncertet. Imádtam ezt a kislányt, annyira imádnivaló. Amúgy ő is nagyon élvezte a srácok koncertjét. Végig sikítozott és tapsolt a tömeggel együtt. Szinte már jobban élveztem Lux előadását, mint a srácokét. A koncert után Louval és Luxal a srácok felé vettük az irányt a backstagebe.

-Jók voltatok. -nyomtam egy puszit Harry szájára. -Lux is imádta a showt. -tettem hozzá.

-Dögös volt Harry bácsi a színpadon kicsim? -hülyült Harry Luxal, aki csak nevetgélt Harryn. Harry nyomott egy puszit a kicsi arcára, persze utána én is kaptam egyet. A kislánnyal együtt a büfébe vettem az irányt, valami sütit kívántam, de nem volt olyan, amit szívesen meg is ettem volna. Lou is nagyon rákapott a süti témára ezért, mivel az esti koncertig még volt időnk, elmentünk egy pár sarokkal arrébb vélő cukrászdába és végre megehettem a répatortámat, amit egész nap kívántam. Ha Louis most itt lenne, tuti megenné előlem, de szerencsére nem volt itt, így boldogan ültem be a többiekkel az egyik boxba és fogyasztottam el a sütimet. Láttam, hogy pár fotó betalált minket az üvegfalon keresztül, de nem nagyon tudott érdekelni jelen pillanatban. Épp befejeztem a sütim mikor Harry hívott.

-Kicsim, te meg hol vagy? Vagy fél órája kereslek. 

-Uhh, Luxal és Louval eljöttünk egy közeli cukrászdába, itt van pár utcára az arénától.

-Odamegyek, várjatok meg. -mondta vidáman.

-Oké. -tettem le a telefont.

-Harry mindjárt itt van, azt kérte, hogy várjuk meg. -mondtam Lounak, aki csak bólogatott a sütievés közben. 5 perccel később Harry is megjött. Lehuppant mellém a boxba és egy puszit nyomott a számra.

-Harry itt egy csomó fotós, lehet, hogy nem kéne. -mondtam kicsit aggódva.

-Pont nem érdekel, hogy hány képet csinálnak rólunk, Hope. -mondta egyszerűen. Felpattant, beszerzett magának és a srácoknak is egy-egy sütit, becsomagoltatta és elindultunk vissza az arénába. Harryvel kézen fogva sétálgattunk egymás mellett, közben Louval beszélgettünk, aki Luxot hozta a karjában. A fotósoknak, ma igazi jó napjuk van, gondoltam, megkapták, amit hetek óta akarnak. Most lesz min csámcsogni velem és Harryvel kapcsolatban, de igaza van Harrynek, bujkálni úgy sem tudunk örökké.

Az arénához érve a rajongók majd megvesztek mikor Harry megállt velük csinálni képeket. Sokan velem is kértek közös képet, arany tőlük, nagyon jól esett. Volt, aki olyan képet kért, amin Harry és én is rajta vagyunk. Kaptunk pár megjegyzést, hogy aranyosak vagyunk, na ez még jobban esett. Végül is jobb, mintha utálnának és megtépnének a kedves szavak helyett. 

Visszamentünk az arénába. Még volt 20 perc kezdésig. A srácok gyorsan átszellemültek és már indultak is a színpadra.


-Anyuék jönnek a koncert után ide a backstagbe. Készülj fel. -kiabált vissza Harry.
-Oké. -kiabáltam utána mosolyogva, de nagyon ideges voltam. Féltem, hogy nem fognak szeretni. MIvel Lux délután nagyon elfáradt ezért az apukájával nyugovóra tért a hotelben viszont Louval a nap második koncertjét is végigbuliztuk, persze egy percre sem ment ki a fejemből, hogy hamarosan itt a nagy találkozás ideje.

-Hope, hoztam valakiket. -kiabált át Harry a folyosón, tisztán halottam a vidám hangját az öltözőben ülve. Na most itt helyben, mindjárt elájulok. Egyből felpattantam és az ajtó felé vettem az irányt, ahol Harrybe ütköztem. Egyből mögötte jött az anyukája és a nővére.

-Sziasztok. -köszöntem mosolyogva.
-Anya, Gemma, ő itt Hope. Hope, ő Anne és ő pedig Gemma. -mutatott be Harry mindenkit mindenkinek.
-Örülök, hogy végre látlak, Hope. Harry már nagyon sokat áradozott rólad.
-Anya, ne már, tökre leégetsz.
-Kicsi, nincs azzal semmi baj, ha tisztában van vele. -mondta Anne mosolyogva. utána hozzám lépett és egy-egy puszival is köszöntöttük egymást, ahogy Gemmával is. -Ne félj, Hope, nem eszlek meg reggelire. -célzott Anne mikor észrevette, hogy mennyire izgulok. zavaromban  kicsit felnevettem, de szerencsére gyorsan oldódott a hangulat. Anna és Gemma annyira cukik voltak, bár észrevettem, hogy egyszer - kétszer jól végigmértek.


Miután elköszöntünk Harry családjától, presze miután azt is megbeszéltük, hogy mihamarabb találkozunk, fáradtan ugyan, de még visszamentünk a hotelbe, összepakoltunk a cuccainkat és visszarepültünk Londonba.

32. fejezet - Papírrepülő

Március 1. - Péntek (London/Cardiff)

Reggel fáradtam keltem. tegnap nagyon sokáig bulizunk és egyáltalán nem aludtam ki magam. Magam mellett Harryt kerestem, de nem találtam.

-Harry? -szóltam hangoson a fürdő felé. Még ki sem mondtam, ami akartam, de máris hatalmas mosollyal indult meg felém a fürdőből.
-Meg aludhattál volna. -feküdt vissza mellém az ágyba és szorosan átölelt.
-Már mindegy, mert felkeltem. -mosolyogtam rá és kaptam egy nagy puszit.
-Olvastam reggel pár cikket. Tegnap készült rólunk pár kép a backstageben és a bulin. Persze csak azokat tették fel, ahol csókolózunk, de mindegy, úgy sem lehet ezt sokáig tagadni. -mondta végül.
-Biztos nem baj? -kérdeztem.
-Dehogy is baj, Kicsim. Enged igazából nem érdekel, ha tudják -vonta meg a vállát. -Amúgy emlékszel, hogy mondtam, hogy szeretnék neked egy dalt írni?
-Igen, emlékszem.
-Oké, csak mert már kész van és szeretném, ha elolvasnád. -Harry elővette a kis szöveget és egyből nekiestem.
-Harry ez nagyon jó. -
-Örülök, hogy tetszik. Simon, sürgeti a studiót, muszáj felvenned a dalokat és remélem ezt is felénekled majd.
-Hát, ha megengedi a dalszerző úr, akkor felénekelném.
-Ne rajtam múljon. -mondta mosolyogva. -Amúgy már elküldtem Simonnak és csinálják hozzá a zenét, és ne utálj, de azt is elküldtem, amit te írtál.
-Mi? Elküldted? De hát az annyira nem is jó.
-Ajj ne már Hope, az egy nagyon is jó dal és Simon is imádta.

*Harry szemszöge*

Miután Hope elfogadta, hogy elküldtem a dalt visszahúzódott mellém és a nyakláncomat kezdte babrálni. Ha együtt voltunk és csak úgy feküdtünk mindig piszkálta a kis papírrepülőt a láncomon. Simon hívta, hogy 20 perc és induljunk, mert beszélnie kell velünk.
Hope kipattant az ágyból, egyet gondoltam, kivettem a nyakamból a nyakláncot és mögé álltam a fürdőben.
-Csukd be a szemed. -értetlenül nézett rám, de becsukta a szemét és pedig a nyakába tettem a láncot, a kezével odakapott és egyből kipattantak a szemei.

-De Harry...
-Semmi de, szeretném, ha a tiéd lenne. -elmosolyodott, megpördült és megcsókolt. -Na siess, mert Simon le fog szidni. -mondta, mire megfordult volna visszarántottam és még egyszer megcsókoltam.

Mire Hope visszaért Simontól én már minden cuccomat össze is pakoltam és el i vitték a pertérre.
-Már mész is?
-Mi az, hogy megyek? Jössz velem. -jelentettem ki. -Pakolj össze pár cuccodat és gyere velem.
-Harry most beszéltem Simonnal, harmadikán már stúdióban kell lennem, most kaptam meg a szövegeket, meg kell őket tanultam.
-Majd tanulsz, mikor én dolgozom, na Hope, gyere. Ahogy vége 2.-án a koncertem jövünk is vissza, csak gyere velem.
-Jó veled megyek. -mondta ki végül. Egyből magamhoz rántottam és puszilgatni kezdtem. -Harry akkor összepakolok, 10 perc.

Hope rohamtempóban bepakolt egy bőröndbe és már indultunk is, mert már várt minket az autó, ami egyből a reptérre vitt. A hotel előtt és a reptéren is fotósok vártak minket, de nem érdekelt, megragadtam a kezét és húztam magam után a gépre.

-Üdv a One Direction magánrepcsijén. -mosolygott Louis az egyik fotelből. -visszamosolygott rá és be is ültünk melléjük, pár óra út után meg is érkeztünk Cardiff-ba.

A turnébusz már a reptéren várt minket és egyből az arénába vitt. Ahogy megérkeztünk tartottunk egy hangbeállást és már szinte kezdődött is a koncert. kaptunk sminket, átöltöztünk ás már indulhattunk is a színpadra.

-Kérek egy szerencsepuszit. -fordultam Hope felé, aki egyből kettőt adott. nagy nehezen rávettem magam és otthagytam és mentem is a színpadra. A mai koncert nagyon jól sikerült,lehet, hogy csak azért, mert Hope itt volt velem, de lényeg, ami lényeg, hogy tényleg jól ment.

-Hope, hogy tetszett? -kérdeztem egyből mikor mikor bejött az öltözőbe.
-Puszi, puszi. -kezdett mögöttem Liam és Louis gúnyolódni, mire én csak a kezemmel mutattam, hogy blabla és rájuk szóltam, hogy hagyják abba.

-Nagyon ügyesek voltatok. -jött felém mosolyogva, mikor már előttem volt a keze után kaptam és magamhoz rántottam. -Legalább, hogy nem vágtak tökön cipővel. -nevetett

-Nem vicces, Hope, nagyon fájt. Amúgy Anya most üzent, hogy itt lesznek a holnapi koncerten. Végre megismered őket. -mondta mosolyogva, de Hope teljesen lefagyott. -Most mi az? Nem is örülsz? -kérdeztem.

-De izé, örülök, csak... csak, ajj Harry mi lesz, ha utálni fognak?

-Ne már, nem fognak utálni, imádni fognak, de majd megbeszéljük. -nyugtattam. Összepakoltuk a cuccainkat és a szállodánk felé vettük az irányt.

-Jó éjt, Kicsim. Ajj, de jó lesz aludni, hulla vagyok. -bújtam Hope mellé az ágyban, de választ már nem kaptam, mert békésem aludt. Hozzábújtam és én is hamar elaludtam

31. fejezet - A győztes

Felhívtak minket a színpadra és szokásos ideghúzás mellett elmondták, hogy véget ért a szavazás. A zsűri tartott egy rövid összegzést a versenyről és a döntőről. És végül eljött a kihirdetés pillanata.

-Az, aki nem lesz az idei kivételes tavaszi x factor győztese, az nem más, mint... -húzta Caroline. Azt hittem, hogy nem mondja ki egyből, helyben összesek az idegességtől. -Eva Stevenson.  -mondta végül Caroline.
-Még két fiatal áll itt és,  mind a ketten azért vannak itt, hogy győztesként távozzanak. Rengeteg munka áll ebben a pár hétben és most eljött az idő, hogy valaki győztesként távozzon. Fontos, hogy most a győztes nevét, fogom kimondani, annak a nevét, aki megnyerte 2013 kivételes x factor versenyét. És, aki ma örülhet, az nem más, mint. -megszorítottam Justin kezét. Tudtam, hogy ő fog nyerni.
-Te fogsz nyerni, Justin. -súgtam neki oda. Mind a ketten idegesek voltunk és erre rátett a zene, amit bejátszottak. Szó szerint idegörlő volt az egész.
-A győztes pedig nem más, mint Justin Spaaaaaakrs -nyújtotta el Caroline. -Justin egyből megölelt. Nem voltam szomorú, annyira. Ő is nagyon megérdemelte és volt egy olyan megérzésem, hogy ma ő fog nyerni. Tőlem elbúcsúzott Caroline és Justint kezdte kérdezgetni. Látszott rajta, hogy hirtelen azt sem tudja, hogy hol van. Örömében potyogtak a könnyei. Átadták neki a lemezszerződést és az vadonatúj autója kulcsait.

-Justin, hova fogsz elmenni először az autóddal? -kérdezte Caroline.
-Uhh, szerintem egy vezető tanfolyamra, mert nem tudok vezetni. -mondta Justin nevetve. Még eljenezte őt a közönség, közben engem is megtalált egy riporter a backstageben.

-Hope, milyen érzés, hogy nem te nyertél?
-Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szerettem volna nyerni, de nagyon örülök Justin boldogságának. Azok, akik a döntőbe jutottak mind nyertek és biztos vagyok benne, hogy hasonló sikerek várnak ránk. -jelezte, hogy nincs több kérdése.

Az öltözőbe mentem, ahol anyuék vártak rám. Megölelgettek és mondták, hogy nagyon büszkék rám. Cara is bejött és egyből a nyakamba ugrott.
-Basszus a pasid, most nyert, menj már és gratulálj neki! -mondtam nevetve. Cara el is ment, hogy megkeresse Justint. Közben kaptam egy csomó sms-t. Sorra olvastam őket, de Simon dőlt be az ajtón, hogy fontos telefonom van.

-Hope, szia, Demi vagyok. -köszöntek a telefonba. -Totál jól nyomtad. Alig várom, hogy talizzunk a koncerteken.
-Ohh, köszi aranyos vagy. Én is nagyon várom már. -mondtam. Demi még mondta, hogy nagyon tetszett neki, ahogy a dalát énekeltem és elköszöntünk. Ez hihetetlen. Harry jött felém mosolyogva.

-Képzeld, az előbb beszéltem Demi Lovatoval. Felhívta Simont, hogy beszélni akar velem. -áradoztam a mosolygó Harrynek.
-Nem úgy nézel ki, mint aki szomorú.
-Nem vagyok szomorú, Harry. Ez csak a kezdet. Örülök Justinnak, megérdemelte. -kaptam Harrytől egy "ügyes voltál, büszke vagyok rád" csókot és egy hatalmas ölelést. A többiek is gratuláltak, a mai nap miatt és Ed is mondta, hogy büszke rám és örül, hogy velem dolgozhatott. Steven is megjött az öltözőbe, Harry persze ennek kevésbé örült, és ő is gratulált nekem.

Összepakoltuk a cuccainkat, amit elvittek a szállodába, mi pedig egy hatalmas bulival megünnepeltük Justint.

30. fejezet - A döntő napja

Reggel felkeltem, de Harryt hagytam tovább aludni. Felöltöztem, elkészültem és átmentem Simonhoz, hogy reggeli előtt átvegyük a mai napot. Justinnal összefutottam a folyosón, így együtt mentünk Simonhoz.

Már szinte mindent megbeszéltünk mikor Harryék is megjöttek. Én egyből a nyakába ugrottam. Tudom, hogy együtt aludtunk, de nem beszélgettünk meg semmi és már nagyon hiányzott.

Elmentünk reggelizni és megindultunk a próbára. Liam is jött velünk mivel neki ma már senkiért nem kell izgulnia. Lement velem a próba, ami egész jól sikerült Harry egy tapsviharral jutalmazta. Ez a kis gesztus feldobott így az utolsó pár órában és nagyon jól esett. 

 

Utánam még Justin tartott egy utolsó próbát, amit én már nem néztem végig, mert mennem kellett, hogy megcsinálják a sminkem és a hajam. A sminkem gyönyörű lett, és a hajam is, amit csak kicsit behullámosítottak. 

Az első körös készülődés után még próbáltam egyet Eddel és mér csak egy óra maradt kezdésig. Mivel az első dalunk a közös dal lesz, azért gyorsan Rám adta Lou a ruhámat és már lassan kezdhettünk is. 

-Srácok színpadhoz. 1 Perc és kezdünk.  -mindenki nagy izgulva a helyére állt és megkezdtünk a showt. 

[Hope] I've tried playing it cool 

But when I'm looking at you 

I can never be brave 

Cause you make my heart race 

[Harry] Shot me out of the sky 

You're my kryptonite 

You keep making me weak 

Yeah, frozen and can't breathe 

[Zayn, Louis, Liam, Niall] Some things gotta give now 

Cause I'm dying just to make you see 

That I need you here with me now 

Cause you've got that one thing 

[All] So get out, get out, get out of my head 

And fall into my arms instead 

I don't, I don't, don't know what it is 

But I need that one thing 

And you've got that one thing 

[Justin] Now I'm climbing the walls 

But you don't notice at all 

That I'm going out of my mind 

All day and all night 

[Eva] Some things gotta give now 

Cause I'm dying just to know your name 

And I need you here with me now 

Cause you've got that one thing 

[All] So get out, get out, get out of my head 

And fall into my arms instead 

I don't, I don't, don't know what it is 

But I need that one thing 

So get out get out get out of my mind 

And come on come into my life 

I don't I don't don't know what it is 

But I need that one thing 

And you've got that one thing 

[All] Oooooooh, Ooooooh (2x) 

[Harry] You've got that one thing 

[Hope, Justin, Eva] Get out, get out, get out of my head 

And fall into my arms instead 

[All] So get out, get out, get out of my head 

And fall into my arms instead 

I don't, I don't, don't know what it is 

But I need that one thing 

So get out get out get out of my mind ([Harry] Out of my mind) 

And come on come into my life 

I don't I don't don't know what it is 

But I need that one thing 

And you've got that one thing

Ahhoz képest, hogy egy kezemen megtudom számolni hányszor próbáltuk el ezt a dalt, mégis nagyon jól sikerült. Annyira jó volt látni, hogy a közönségben egy csomó mindenkinél kis transzparens van a nevemmel. Nagyon feldobott. De sietnem kellett, mert ma én léptem először szóló produkcióval színpadra. Gyorsan átöltöztem és indultam is. Még gyorsan felkaptam a fehér tűsarkúmat és színpadra is álltam. 

A dal után a lehető legjobb kritikákat kaptam, de azért Simon megjegyezte, hogy hallotta egy két hamis hangot, ami biztosan az izgalom miatt van. A következő dalomra készültem míg a többiek is felléptek.

Felvettem a ruhám A Demi dalhoz és már mentem is a színpadhoz.

A dalt úgy énekeltem, hogy csak egy zongora kísért. Imádtam, ez volt a legkedvesebb dalom a maiak közül és ez a zsűrinek is feltűnt. A kis beszédeik után jött az újabb átöltözés.

-Melyik dal jön? -kérdezte Lou a ruha miatt.

-S&M. -mondtam és már Lou adta is a ruhámat. Mire átöltöztem megint én következtem. A fekete tűsarkú cipőmben a helyemre sétáltam és megint énekeltem egyet.

A dalt imádtam és annál is jobban élveztem. kaptam táncosokat, ami totál feldobta a produkciót. A zsűri megint értékelt bár annyira ideges voltam, hogy alig fogtam fel, amit mondtak. Ahogy végeztem mentem is megint átöltözni.

-Thinking of you. -mondtam egyből emlékeztetőként Lounak. Szegénynek is annyi dolga volt, hogy nem csoda, hogy száz felé állt a feje. Felvettem a ruhám és megint a színpadhoz mentem. Már csak 2 dalom volt az este folyamán és egyre jobban izgultam vége miatt.

Erre a dalra is megkaptam az értékelést és elindultam, hogy átöltözzek az utolsóra. Most mindennél jobban kell majd teljesítenem. 

Mikor a színpadhoz értem Ed már ott várt.

-Nyugi, tökéletes lesz. -szorította meg a kezem, én csak rámosolyogtam és kiléptünk a fények közé. Kiültünk a nekünk kirakott 2 székre és szépen elénekeltük a dalt. A végén, ahogy az első 4 dalomnál is tombolt a közönség. Ezt sosem fogom megszokni, a legcsodásabb érzés. És jó, hogy újra és újra átélhetem. A zsűri megint értékelt. És itt a vége. Az én duettem után még volt Justinak és Evának is egy duettje. Mikor végeztek mindenkinél a szokásosnál is nagyobb feszültség volt érezhető.

-Nagyon, de nagyon büszke vagyok rád. -jött felém Harry széttárt karokkal. Fogadtam az ölelését és zokogni kezdtem. Minden felgyülemlett feszültség most jött ki rajtam.  Még egy rövid ideig szavazhattak a nézők, de eljött az idő és lezárták a szavazást.

29. fejezet - Hiányzol

A hétfő este és a keddi nagy olyan lassan telt Harry nélkül.

Február 26. Kedd

Kedden is egész nap próbákra jártam. Énekeltem és táncoltam, de nem nagyon volt kedvem semmihez, mert tudtam, hogy nem vár, ha visszaérek a szállodába.

Este a koncert előtt még beszéltünk Harryvel telefonon, de ez nem ugyan olyan, mintha ott lennék vele.
-Biztos nagyon ügyik lesztek.
-Nem volt, akitől szerencsepuszit kapjak. Lehet, hogy ma nagyon elszúrom. -mondta Harry.
-Nem tudom, hogy a márciust, hogy fogom bírni. ' napja nem vagy velem, de már most olyan rossz.
-Tudom, te is hiányzol nekem, de a holnapi koncert után repülök hozzád haza és mindent bepótolunk.
-Jól van, na menj, vár rád pár ezer lány odakint.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek. -köszöntem el és letettem a telefont.

Már vége volt a koncertnek. Harry küldött egy sms-t, hogy ha a szállodájukba érnek, még ír. Ez így is lett. Úgy egy óra múlva küldött egy sms-t, hogy fáradt, de szeret és, hogy hiányzom neki, most meg aludni. Jó éjszakát kívántam neki és már én is feküdni készültem mire küldött egy másik sms-t.

Mikor elolvastam még rosszabb volt, hogy nincs itt velem. Legszívesebben magamhoz öleltem volna. A Harrytől kapott macimat ölelgettem míg el nem aludtam.

Február 27. szerda

Reggel mikor felkeltem nem volt jobb kedvem, mint tegnap este. Mikor eszembe jutott, hogy holnap döntő még idegesebb lettem. Ma volt pár összegző próbám, minden a helyére került és a ruhákat is még egyszer átnéztük. Eddel is volt egy utolsó próbám és már alig vártam, hogy Harryéknek lemenjen a koncertje és jöjjön vissza. Az utóbbi két napban még Steven sem volt itt, hogy elvonja a figyelmem. Végig járta a londoni rokonságot és sajnos Justinnal sem volt időnk együtt lenni, hogy legalább egymásba lelket öntsünk. Igaz ma is Evaval ebédeltem, de nekem ő sosem lesz olyan, mint Justin. Már alig várta, hogy visszaérjek a szállodába, mert tudtam, hogy Cara már vár, hogy végre kicsit barátnős estét tartsunk. Az utóbbi két hétben egy barátommal és a családommal sem tudtam foglalkozni. A verseny minden időnket elvette. Igaz anyuékat ma sem látom, de holnap ott lesznek és végre velük is találkozhatok.

nagyon megörültem mikor Carát láttam a szálloda bejáratánál. Kb a nyakába ugrottam örömömben. Felmentünk a szobámba és egész este csaj beszélgettünk. Ő is mesélt Justinről és én is Harryről. Az összes csajos témát kimerítettük és még egy filmre is volt időnk. Mikor Justin visszaért a próbájáról, ami már elég későn volt, hagytam hagy legyenek ős is együtt egy kicsit. Elköszöntem Caratól és elmentem zuhanyozni. Mikor feküdni készültem Harry hívott, hogy indulnak is vissza és alig várja, hogy reggel lásson. Én is jobb kedvvel feküdtem le, mert holnap végre itt lesz velem, na meg, holnap itt a döntő. 

*Harry szemszöge*

A koncert után egyből gépre szálltunk London felé. Pár óra alatt meg is érkeztünk Londonba és olyan hajnal 4-5 lehetett mire a szállodába értünk. Nem néztem az órát, de nem is érdekelt, mennyi az idő. Fáradt sem voltam, mert a gépen aludtam és az autóban is a reptérről idáig. Mivel volt kulcsom Hope szobájához, ezért gondoltam meglepem. Gyorsan átöltöztem az én szobámba és halkan belopóztam hozzá. Mellé bújtam és puszikkal keltettem fel.

-Harry, mát itt vagy? -mondta fáradt hangon és mosolygott édesen.

-Gondoltam nem várok reggelig.

-Jó, hogy itt vagy. -mondta és még szorosabban mellé feküdtem. Hope hamar visszaaludt és nekem sem kellet sok, hogy elaludjak. 

28. fejezet - Steven

Február 28. - Hétfő

Reggel muszáj volt magunkat kivakarni az ágyból. Igaz az utóbbi pár nap sokkal inkább fárasztó volt, mint az eddigiek, de a munka nem áll meg. Épp a ruháim közt matattam a szobámban mikor Harry rákezdett.

-Én tényleg örülök, hogy majd jársz te is koncertezni, de nehéz lesz, hogy majd alig látjuk egymást.
-Tudom, már most nem is akarok rágondolni, de nekem is lesz pár szabad napom és neked is. A többit meg kihúzzuk valahogy.
-Jó csak na. Mindegy. Amúgy úgy hallottam, hogy Simon keresi a férfi szereplőt a klipedbe és, hogy már van jelöltje.
-Azért remélem, majd velem is megbeszéli, hogy kit akar.
-Muszáj, hogy legyen benne valaki? Én nem szeretném.
-Ajj Harry, tudod, hogy nem fog érdekelni az a fiú. Ez csak egy klip és kész.
-Ennek örülök, mert amúgy velünk reggelizik.
-Hogy mi? Miért nem szóltál?
-Ha annyira nem fontos akkor minek szóljak, majd Simon intézkedik.
-Jó mindegy. Egyszer úgyis meg kell ismernem.

*Harry szemszöge*

Komolyan feldühít, hogy csak úgy hagynom kell, hogy más fiú is a közelében legyen. Ő csak az enyém és ez így is marad. Oké, tudom, hogy ez csak egy klip, de akkor is zavar a helyzet. Majd biztos csókolóznak a klipben meg ölelkeznek, de én ezt nem akarom látni. Miután kicsit lenyugodtam Hopeal együtt elmentem reggelizni. Egy idegen srác volt a társaságban, rögtön tudtam, hogy ő az. Mikor megjöttük egyből felénk nézett. Vagyis Hope felé. Na jó itt kiakadtam, egyből láttam rajta, hogy tetszik neki.

Mikor eljutott a tudatomig, hogy ez az a srác abból a vámpíros sorozatból még inkább dühös lettem, mert tudtam, hogy Hope imádja és legnagyobb szerencsémre pont a srácot is imádja belőle.

-Szia. Steven vagyok. -állt fel és köszöntötte Hopeot.

-Tudom, izz, Szia, én Hope. -látta, hogy Hope zavarban van és láttam, hogy ez tetszik neki. Egész reggeli közben őt bámulta, legszívesebben felálltam volna és behúztam volna neki egyet, de tartottam magam.

-Oh Hope. -szólt közbe Simon. -Lenne még egy kisebb lista áprilisra, de előbb inkább megakartam, hogy vállalod-e, mert szóval, Taylor Swift turnéjáról van szó. 5 állomás lenne, de Amerikában. ma estig kérnek választ. -Hope egyből rám nézett, de jeleztem, hogy nem para, nyugodtam vállalja el.

-Persze, szívesen elvállalom. -mondta mosolyogva.

-Ennek örülni fognak. Taylor maga hívott fel, hogy vegyelek rá. Akkor fel is hívom őket még délelőtt. -zárta le Simon. Nekem és a srácoknak próbára kellett mennem, ezzel nem volt semmi baj, hí közben nem derült volna ki, hogy a majom gyerek elmegy Hope próbájára. 

*Hope szemszöge*

Harryn láttam, hogy nem nagyon szimpi neki Steven. Mondjuk nem is csodálom, azok után, hogy tudja, hogy ő az egyik kedvenc férfi színészem. Harryék elmentek próbára, de az egész elköszönés alatt puffogott. Még felszaladtam, hogy összeszedjem a cuccaimat és el is indultam a próbára, Stevennel.

A próba tökéletesen ment és a táncokkal is s szokásosnál jobban boldogultam. Steven meg is jegyezte, hogy tuti nekem kell megnyernem a versenyt, mert csodálatos vagyok. Idő közben Ed is beesett. Vele is próbáltam úgy két órát, majd elszaladtam Louhoz ruha igazításra, mert az egyik szettel lett egy kis baki, de miután sikeresen megoldattuk visszamentünk Stevennel a szállodába. Út közben végre volt időnk beszélgetni.

-És, hogy hogy ilyen korán Londonba utaztál?

-Lakik itt egy rokonom és szülinapja lesz, ezért jöttem hamarabb. Ha már miattad úgy is jöttem, akkor gondoltam jövök előbb, hogy együtt tudjunk tölteni majd egy kis időt. A sorozat sokat elvesz az időmből és nagyon ritkán látom a családom. Ilyenkor minden időmet kihasználom.

-Kezdem felfogni, hogy mire gondolsz. Imádom ezt csinálni, de már most nincs időm a családomra és a barátaimra. Szinte egész márciusban nem leszek itt és látod, már áprilisban megyek is tovább. Rossz, mert Harry is sokat utazik és félek, hogy ez majd milyen hatással lesz a a kapcsolatunkra.

-Ha igazán szeret, akkor kibírja ő is és te is. Legalább majd jó lesz újra látni a másikat. Mondjuk az én kapcsolatom is az időhiány miatt ment tönkre, de mindegy, hagyjuk is. -zárta le a témát mikor megérkeztünk a hotelhez.

Harry már a bejáratnál várt, mikor megérkeztünk.

-Azt hittem már sosem érsz ide. -mondta egyből és megajándékozott egy hosszú csókkal.

-De itt vagyok.

-Én meg megyek is. Csak elakartam köszönni. Megyünk Glasgowba.

-De nem úgy volt, hogy csak kora reggel mentek.

-Úgy volt, de változott. -ölelt meg szorosan. Reméltem, hogy legalább este még együtt lehetünk, de ez elmarad. Megint megcsókolt, de ez most más volt. Szenvedélyes, de aggodalommal teli. Tudtam, hogy Steven miatt ilyen, de nem kell emiatt izgulni, mert őt szeretem. -Szeretlek. -suttogta a fülembe és még jobban átölelt és még egyszer megcsókolt mielőtt indulniuk kellett.

-Én is szeretlek. Ügyesek legyetek. -mondta és nyomtam egy utolsó puszit a szájára. Elindult a turnébusz felé, de mielőtt beszállt még visszanézett és integetett egyet azzal a tipikus ellenállhatatlan mosolyával. 

27. fejezet - Kiállítás és megint egy koncert

Február 24.

Reggel megint extra korán keltünk. Kicsit fáradtan, így leginkább szótlanul szedelőzködtünk össze és mentünk le reggelizni.Reggeli után még volt 10 percünk indulásig, ami épp arra volt elég, hogy visszamenjünk és összeszedjük a cuccainkat az induláshoz. Mire a szálloda kijáratához értünk már várt minket az autó, ami egyenes a kiállításra vitt minket.

A kiállításon inkább Justinnal voltam, mert elég sok fotós volt és inkább kerültük a feltűnést. Közben láttam, hogy Harry csinál pár rajongóval képet, míg nézelődik. Láttam, hogy összefutott régi ismerősökkel, akikkel vidáman beszélgetett. Liam jött oda hozzám és szólt, hogy Harry ezer éve engem keres.

 

 

Pont mikor indultam oda hozzá akkor vett észre.

Megfordult és pont engem látott meg. Mikor felfogta, hogy tényleg én vagyok elmosolyodott és felém jött. 

-Harry van egy csomó fotós. Nem kéne. -mondtam mikor felém hajolt. 

-Nem érdekel egyik se. -mondta végül és adott egy puszit az orrom hegyére és az arcomra. Megragadta a kezem és együtt nézegettünk tovább.

-És honnan is ismeritek a kiállítót?

-Még régről, Simon egyik ismerőse. Még mi is az x factor alatt ismertük meg. Nagyon jó fej, majd megismered te is. 

-Ügyes nagyon, tetszenek a munkái.

-Igen nekem is nagyon, sokat fejlődött az utóbbi pá évben. -Harry is észrevette, hogy minket fotózgatnak és látta, hogy kezdek ideges lenni. -Nyugi már! -szorította meg a kezem. -Nem esznek meg ebédre.

-Ők lehet, hogy nem, de a rajongóid tuti. 

-Ugyan már. Ha igazán szeretnek, akkor téged is elfogadnak. -mondta és a nyakam körül átvetette a hozzám közelebbi karját és magához húzott.

Még úgy egy órát a kiállításon voltunk, majd Harryék mentek próbára és én is az ének tanár felé vettem az irányt. 

A próba felettébb gyorsan telt. Rásegített, hogy már kívülről tudtam a dalokat. Elkezdtünk hozzá táncot is tanulni és az utolsó egy órára Ed is beesett, hogy együtt tudjunk gyakorolni.

Mikor Harryékhez értünk a koncert előtt, ők nagyban pinpong meccseket bonyolítottak le.

-Kicsim, lemaradtál. látnod kellet volna, hogy elvertem mindenkit. -büszkélkedett Harry.

-Ügyes vagy. -mondta mosolyogva és nyomtam a szájára egy puszit.
-Hmm, ez finom volt. Kérek még egyet. -adtam neki még egyet, de persze nem volt neki elég, így még legalább 10-et kért.
-Jól van Rómeó, irány a színpad. -szólt be Zayn. Harry vágott egy gúnyos vigyort, nyomott rám még egy puszit és indult a dolgára.

A koncert megint tökéletes volt. Justinnal végig énekeltük és most Simon is kellőképpen feloldódott. A koncert után a srácok kimentek és egy pár szerencsés rajongónak adtak aláírást és csináltak pár lánnyal képet is. Mikor a hátsó folyosón mentem a öltöző felé épp Harry mutogatott, hogy maradjak csöndbe. Nem tudtam mire érti, így odamentem és megnéztem, hogy mi történik.

-Láttam, hogy Niall elaludt és egyből tudtam, hogy Harry azon töri az agyát, hogy milyen mocsok módon keltse fel. 

-szegény, hagy már hagy aludjon. 

-Ne már, Hope! Ezt nem hagyhatom ki. -mondta Harry kiskutya szemekkel.

-Nem. -mondtam és odasétáltam Niallhez és óvatosan felébresztettem.

-Ahh, ünneprontó vagy. -mondta Harry sértődötten.

-Te meg gonosz.

-Mondtam, hogy nem így van?

Na jó, most már mindegy. Kérek egy puszit cserébe. 

-Nem csak azért kapod, hogy kiengeszteljelek. -mondtam és eleget tettem a kérésének. a fiúk összepakolták a cuccaikat és visszamentünk a szállodába. Vettem egy gyors zuhanyt, utána Harry is és lefeküdtünk aludni.

26. fejezet. -Próbák és Koncertek.

Február 23.

Mikor reggel felkeltem és a telefonomra néztem láttam, hogy egy csomóan hívtak és megannyi sms-t kaptam Harryvel kapcsolatban. Harryvel beletörődve a lebukásba, mivel tudtuk, hogy már nem tudjuk kivágni magunkat, Felkeltünk és elkészültünk. Ő ment a próbára, mert ma 2 koncertjük lesz én meg elmentem ruhapróbára.

-Louval szokásosan remekeltünk ruhaválasztás témában. Nála ahogy végeztem mentem is, mert még Eddel volt egy próbám.

*Harry szemszöge*

-Hazza, akkor ezt most már egyértelmű, ugye te is tudod.
-Tudom és nem is akarom tagadni, semmi értelme, de nyilatkozni sem akarok és szerintem Hope sem. Ez van és kész. -válaszoltam Zaynnek.
-Az biztos, mert ezt már nem tudjátok kimagyarázni. -tette hozzá Liam.
-Tudom, de nem is akarok magyarázkodni. Tényleg nagyon tetszik nekem és őszintén nem érdekel, hogy tudják. Úgysem lehet ezeket sokáig titkolni.  -zártam le a témát. Hope éppen Eddel próbált. Küldtem neki egy sms-t, hogy hiányzik és alig várom, hogy lássam. Sajnos a próbái miatt a délutáni koncertre nem tud jönni, de este megint itt lesz velem. Ahogy elküldtem az sms-t már válaszolt is, hogy én is hiányzok neki és, hogy ügyes legyek.

Megkezdődött a mai első koncert. Imádom a rajongókat, annyira lelkesek és annyi mindent köszönhetünk nekik. Édesek, hogy kívülről tudják a dalokat és velünk együtt éneklik őket.

A koncert is tök jól ment. igaz egyszer bakiztam, de szerencsére senki nem vette észre. A koncert vége felé. Liam jött oda hozzám, hogy Hope a hátsó hangfal mögött van. Épp  nem én jöttem énekkel, így gyorsan odarohantam és kicsaltam tőle egy puszit. Még 10 perc volt a koncertből. Miután végeztünk egyből hozzá siettem.

-Ajj, de jó, hogy itt vagy. De azt hittem, hogy később jössz.
-Jól ment a próba így hamarabb végeztünk. -nyomott egy nagy puszit az arcomra. -Éhes vagyunk, kapjunk be valamit. -mondta a hasát simogatva.
-Lenne ötletem pedig más időtöltésre is, de ha éhes vagy ehetünk. Tele van az öltöző.
-Tudod, hogy mindenbe benne vagyok, de tényleg éhes vagyok. -mondta közben a mellkasom simogatta. Imádtam, amiért ilyen volt. Gyorsan elvittem az öltözőbe, ahol ettünk pár szendvicset és naná, hogy a lényegre tértem. Behúztam a mosdóba, bezártam az ajtót és Hopehoz mentem.
-Na, akkor kapok desszertet?
-De csak azért, hogy jól menjen a koncert.
-Persze, de csak tényleg csak a koncert miatt. -mondta mosolyogva.

-Ha ezek után nem megy a koncert, akkor ki kell dolgoznunk valami új technikát.

-Azért nem panaszkodhatsz erre sem. De biztos menni fog.  -mondta miközben visszaöltöztünk.

-Harry 1 perced van. -dübögött be Liam az ajtón.

-Már megyek is. -kiabáltam is és már nyitottam az ajtót.

*Hope szemszöge*

A backstageben összefutottam Perrievel, Zayn barátnőjével és megint vele és Justinnal voltam a koncert alatt.. A srácok szokás szerint ügyesek voltak. Harryn is láttam, hogy egész jó firmában van. A koncert közepe felé megpályáztuk Perrievel a büfét, valami üdítő után nézve.

-Hope, Perrie, csinálhatunk egy képet? -lépett oda hozzánk egy velem egy idős lány.

-Persze. -egyeztünk bele mindketten. Megcsináltuk a képet és a lány még meg is jegyezte, hogy aranyosnak gondol és örül, hogy Harry mellett egy ilyen lány van. Ez nagyon jól esett, mert eléggé féltem a tegnapi cikkek miatti reakcióktól. beszélgettünk még vele egy kicsit és visszamentünk, hogy megnézzük a koncert végét.

A koncert után a szállodába indultunk vissza. Simon szólt, hogy holnap délelőtt közösen megyünk egy kiállításra és nekünk megint csak próbáink lesznek a srácok esti koncertje előtt. Igaz a koncertre nem muszáj mennünk, de mivel mindenkivel van hozzá kedve, így inkább nem hagyjuk ki.

A sok munka közben el is felejtettem Harrynek megmutatni a kis listámat. Nagyon örült neki, hogy már vannak felkéréseim és ragaszkodott hozzá, hogy írjon nekem egy dalt. Miután beleegyeztem még megbeszéltük a döntős dalokat és kis munka féle képen meséltem neki a próbákról. Érdekelte, hogy hogy haladok és, hogy milyen a munka Eddel. Végül ágyba parancsoltuk magunkat, mert holnap korán kelünk a kiállítás miatt.

25. fejezet - Koncertek

Február 22. - Péntek

Reggel felkeltem és szálltam volna ki az ágyból de Harry visszarántott maga mellé. Még a szemeit sem nyitotta ki, de hatalmas vigyor volt az arcán.
-Még reggeli puszit sem kapok? -kérdezte aranyosan.
-Kaphatsz. -nyomtam egy puszit a szájára. -De nekem Simonnal van dolgom, neked pedig próbára kell menned. Emlékeztetlek, hogy ma koncerted van.
-Tudom na. Kérek még egyet. -adtam neki még egy puszi, kikászálódtam az ágyból és összeszedtem magam. -Este látlak. -nyomtam egy nagyon puszit az szájára és már indultam volna Simonhoz mikor megint visszarántott és hosszan megcsókolt.
-Ügyes legyél nekem a próbákon. -mondta mosolyogva.
-Te is. Alig várom, hogy lássalak a koncerten. -Még egyszer megcsókoltuk egymást és indultam Simonhoz, aki már várt.

-Hope, de jó. Pedig még lett volna 5 perced ide érni.
-Inkább előbb, Simon. -mosolyogtam vissza.
-És, mi lenne az a nagyon fontos dolog. A próbákkal van valami?
-Nem a próbákra mész ma, azzal nincs semmi, de van egy másik meglepetésem. -Simon felém nyújtott egy borítékot, amit izgatottam bontottam fel. Egy összehajtott papír volt benne. Gyorsan kihajtogattam és alig hittem a szememnek. Egy lista volt a papírra nyomtatva.

Előzenekaros fellépések:
MÁRCIUS 9. Fun/Sydney-Ausztrália
MÁRCIUS 10. Fun/Melbourne-Ausztrália
MÁRCIUS 11. Fun/Adelaine-Ausztrália
MÁRCIUS 16. Justin Bieber/Barcelona-Spanyolország
MÁRCIUS 19. Justin Bieber/Párizs-Franciaország
MÁRCIUS 22. Demi Lovato/Kuala Lumpur-Malajzia
MÁRCIUS 24. Demi Lovato/Jakarta-Indonézia
MÁRCIUS 27. Demi Lovato/Moszkva-Oroszország

Stúdiófelvételek:
MÁRCIUS 3.-4.

Klipforgatás:
MÁRCIUS 5.

-Úristen Simon, ez most komoly?
-Viccből nem pazarolok papírt drágám. De tudnod kell, hogy nagyon húzós hónap lesz.
-Nem érdekel. Vállalom. Köszönöm Simon. -öleltem meg.
-Nagyon szívesen, Drágám. Természetesen kapsz fellépti díjat. Meglátod, minden nagyon tetszeni fog.
-Viszont milyen dalokat fogunk felvenni és milyen klipet forgatunk? Egy dalom sincsen.
-Ezen ne aggódj. Írunk neked pár dalt és utána megbeszéljük, hogy melyik lenne neked tökéletes és a legjobbhoz klipet is forgatunk. 3 dalt kell majd felvennünk. Ennyi volt a fellépésekhez a kikötés. -megköszöntem még egyszer Simonnak, megbeszéltünk még a dalokat és elindultam próbára.

-Jim, szia. Óriási híreim vannak. -mondtam az ének tanáromnak mikor megérkeztem. Egyből megmutattam neki a listát és velem együtt örült.
-És milyen dalokat viszel a döntőbe? -tért a lényegre. Elővettem a kis lapomat és odaadtam neki a listát.

1. Lego house ft. Ed Sheeran
2. Taylor Swift - Red
3. Rihanna - S&M
4. Katy Perry - Thinking of you
5. Demi Lovato - Skyscraper
6. Köszös dal - One Thing

-Húzós hét lesz, de rendben lesz.  -állapította meg Jim.
-Szinte az összesnek tökéletes tudom a szövegét, szóval holnapra már kívülről fog menni.
-Na az remek. Legalább a tanulással nem megy az idő. -Elpróbáltuk a dalokat. Pár óra múlva elmentem a nagy próbaterembe, ahol a közös dalt próbáljuk a többiekkel. A közönség még nem tudja, de most a srácokkal együtt fogjuk énekelni a közös dalt. Harryék a saját próbájukat félbehagyva eljöttek a mi próbánkra és elpróbáltuk a dalt. Egész jól ment mindenkinek, de még lesz mit rajta finomítani. Harryvel semmi időnk nem volt egymásra. Mindegy ma este a koncerten úgy is látom majd. Mivel a kora este folyamán még volt egy közös próbám Ed Sheerannel.

Már most imádok Eddel dolgozni.  Nagyon jó fej srác és kezdésnek egész jól összehangolódtunk. A próba végére már szinte tökéletesen ment a dal, ami elég nagy ritkaság.

Az Eddel való próba után Egy autó jött értem, ami egyenesen a fiúk koncertjére vitt.

-Végre, hogy itt vagy. Már azt hittem nem érsz ide. -mondta Harry komoly fejjel.

-De itt vagyok. Viszont neked lassan a színpadon kéne lenned.

-Tudom, de még szeretnék kérni egy szerencse puszit. -megkapta a pusziját és el is kezdődött a koncert. 

A srácok előadtak pár régebbi dalukat is az újak mellet és többször át is öltöztek. Igazi showt csináltak, nagyon büszke voltam rájuk. Főleg Harryre. A csajok majd meghalnak értük és kicsit büszke voltam rá, hogy Harry ennyi lány közül mellettem van. Justinnal végigtomboltuk az egész koncertet. Ott volt még velünk lou is és a férje is, akivel eddig még nem találkoztam. Meg ott volt még Zayn, Liam és Louis barátnője, akiket szintén nem láttam még, de nagyon aranyosak, egész jóba lettünk a koncert alatti tombolás közben.

A Koncert után visszamentünk a szállodába és már Harryvel épp ajtót zártunk volna, de Simon megakadályozott minket.

-Hope, csak egy perc. -állt meg az ajtóban. -Holnap 10-re menned kell ruha próbára utána Eddel próbálsz. Oh és meg kellene néznetek egy pár netes újságot. -tette hozzá. Miután Simon elment Harryvel egyből a lap top után kaptunk. tele volt velünk a net. A koncert előtti szerencsepuszit valaki megörökítette a backstageben és most minden ezzel volt tele.

-Jó mindegy, késő van és nincs erőm gondolkodni. Majd holnap megbeszéljük. -mondtam Harrynek. Ő is és én is elmentünk lezuhanyozni. Mire kész lettem át is cuccolta a kis alvós dolgait és megint együtt aludtunk el.

24. fejezet - Sírós képek

Gyorsan összeszedtem a cuccaimat, amit átviszek Harryhez. Mikor léptem ki az ajtón Zaynbe botlottam.

-Ezek szerint minden oké köztetek? -kezdte.
-Igen, megbeszéltünk mindent.
-Helyes. Aranyosak vagytok. -ölelt meg barátságosan. -Menj, már biztos vár. -nekem sem kellett kétszer mondani már mentem is Harryhez. Lehuppantam mellé az ágyra és láttam, hogy cikkeket olvas a Brit Awardsról.

-Ennek nem fogsz örülni. -tolta elém a lap topját. -Elolvastam a cikket, aminek az elején az volt, amiket Harry mondott rólam a vörös szőnyegen, utána meg leírták, hogy láthatóan feszült volt köztünk egész este a hangulat és betettek rólam egy képet, ahol sírok és épp a többiek nyugtatnak. Le volt még írva, hogy biztos információktól tudják, hogy szakítottunk és, hogy én ezért voltam szomorú, Harry pedig ezért ivott kicsit többet a kelleténél.

-Hát ez nem jó.
-Mindegy, ha látják, hogy jóban vagyunk, akkor hamar elfelejtik. Amúgy a duettről is találtam cikket. -azt is megmutatta és annyi volt benne, hogy láthatóan valódi érzelmekből táplálkoztunk a dal alatt és szemmel láthatóan nem vagyunk közömbösek egymásnak. -Mondjuk nekem ez a cikk tetszik.
-Igen ez tényleg aranyos. -állapítottam meg. Harry közben megmutatta az új klipjüket.

-Aranyos vagy benne. -mondtam és megmutattam neki azokat, ahol szerintem aranyos volt. -De itt vagy a legcukibb. -mutattam az egyik képkockára.

A Ghánás videót is megnézed? -Bólogattam, hogy azt is látni szeretném. 

-Úristen. -többet nem tudtam mondani. A videó elég sokkoló volt. -Aranyosak vagytok, hogy megpróbáltok segíteni nekik. -mondtam. -Rossz téged így látni, Harry.

-Mindannyian eléggé kiakadtunk. A srácok se nagyon bírták. De téged sem volt jobb így látni szerdán. Hiába tűnt úgy, hogy nem érdekelt.

-Túl vagyunk rajta, hagyjuk. 

-Akkor is rossz volt. -ölelt át szorosan. -Haragszom magamra, amiért miattam érezted rosszul magad.

-Mit csinálunk ma? Még korán van? -tereltem el a témát.

-Háát, lenne pár ötletem. -mondta Harry a tipikus perverz mosolyával

-Na nem kímélj.

-Nem is akartalak. -mondta és egyből kezdeményezett is.

-Így is hiányoztál. -állapította meg mosolyogva. -Ez jó volt. Nagyon nagyon jó.

-Mindig jó.

-Főleg veled. -mondta édes mosollyal, aminek sosem tudtam ellen állni.

-Ajj, Harry! Ne nézz rám ilyen szépen. Zavarba hozol.

-Az a cél. Jól áll, ha zavarban vagy, Kicsim. -folytatta, hogy engem nézett a gyönyörű zöld szemeivel. 

-Kifogom venni a szemeidet és beteszem magamnak, komolyan. 

-De akkor nem látod többet őket. -mondta lebiggyesztett szájjal.

-Igazad van. Akkor megengedem, hogy megtartsd őket.

-Ohh, igazán kedves vagy. -Mivel még nem voltunk álmosak, így egész este csak beszélgettünk.

-Amúgy, anyunak és a nővéremnek te vagy a kedvence. -folytatta Harry.

-Tényleg? Aranyos tőlük. -mosolyogtam Harryre.

-Azt is tudják, hogy együtt vagyunk és azt is, hogy veszekedtünk. Még jó, hogy van két lányok, aki kisegít tippekkel.

-Azt akarták, hogy kibéküljünk? Nem is ismernek.

-Mondom, hogy tetszel nekik. -Harry még mesélt egy kicsit a családjáról, nem sokkal később elaludtunk.

23. fejezet - Duett partner

Elvesztem az ölelésében, ugyan olyan hatással volt rám, mint ezelőtt. Sőt, még annál is jobban szükségem volt rá. Szorosan ölelt és a hátam dörzsölte, ami nagyon megnyugtatott.
-Harry.
-Igen?
-Ne legyél többet durva velem.
-Soha nem leszek veled durva, szeretlek. -már épp szóltam volna mikor megcsókolt.  Kedves volt és szenvedélyes. -Hiányoztál. -nem mondtam semmit csak rámosolyogtam. -Csinos fürdőruha.
-Csinos úszónaci. -mondtam én is nevetve.
-Örülök, hogy tetszik. Na, akkor most elmondod végre, hogy mi történet a nyakaddal? Ne nézz hülyének.
-Hagyjuk, nem fontos.
-Ne már! Ha már végre kibékültünk akkor ne kezdjük ilyenekkel.
-Jó na, csak ideges leszel.
-Mond már, Hope! -erősködött Harry.
-Az előbb, szóval épp egyedül voltam és összefutottam Tommal. Először csak beszélgettünk, aztán erőszakos lett, de szerencsére Zayn meghallotta, hogy kiabálok. -Harry arcán dühös kifejezés jelent meg. Látszott, hogy felment benne a pumpa.
-A lényeg, hogy jól vagy. -közel húzott magához és megpuszilgatta a nyakam. -Menjünk ki a többekhez. Már biztos hiányolnak. -kaptam Harrytől még egy puszit és visszaindultunk a csúszdákhoz.

-Aww, kibékültek a szerelmesek. -szólalt meg Lou hatalmas mosollyal.
-Hát igen, nem bírta sokáig nélkülem. -mondta Harry egyértelműen.
-Nem is tudom ki könyörgött. -mondtam visszavágásképpen.
-Mindegy a lényeg, hogy nincs feszültség. -mondta Lou. Harryvel megpályáztuk az egyik csúszdát.
-Harry én nem merek lecsúszni, nagyon magam. -álltam meg a csúszda tetején.
-Megyünk együtt, na?
-Hát.... nem tudom.
-Gyere na.. -nézett kiskutya szemekkel. -Imádni fogod. -addig könyörgött, amíg rá nem vett, hogy lecsússzak vele. Végül is imádtam és nagyon nagyokat nevettünk. Később még elvonultunk egy kicsit a barlanghoz. Igaz úszni nem tudtam, de legalább megmaradtam a vízen.

A kis ejtőzésemet a vízen Harry bombája zavarta meg. Nem sokkal később Zaynék elkezdtek minket keresni és hamar meg is találtak, így gyorsan búcsút mondhattunk a kis barlangos romantikának. Még egy-két órát hülyültünk, majd Simon szólt, hogy sajnos itt a vége, mert ma még muszáj egy megbeszélést tartanunk.

Összepakoltuk a cuccainkat és visszamentünk a szállodába. Még volt fél óránk a megbeszélésig, így volt egy kis időm, amit Harryvel tölthettem.

-Amúgy fogtok valakivel duettet énekelni a döntőben és én választottam melléd énekest.

-Mond el, Harry. -próbáltam szépen nézni, de nem adta meg magát.

-Nem, veszel rá. Majd a megbeszélésen megtudod. De imádni fogod.

-Oké, talán kibírom.

-Deeee -húzta el. -Talán ha kapok egy puszit... -adtam neki egyet. -meg még egyet... -adtam még egyet. -mag még sokat, akkor talán elmondom. -adtam neki még sok sok puszit. -Na jó most kihasználtalak, mert nem mondom el. -kicsit vállon ütöttem és durcás fejet vágtam. -Máskor is eljátszatjuk. -mondta nevetve.

-Ne akarj sokat Styles. -jelentettem ki. -Menjünk, mert idő van.

Lementünk a megbeszélésre, ami leginkább arról szól, hogy ez a döntős és, hogy ezt nagyon is komolyan kell venni, valamint megbeszéltük, hogy ki milyen dalokat fog énekelni. És végre az is kiderült, hogy kivel fogok duettezni.

-Hope, a te párod Ed Sheeran. -mondta Simon mosolyogva. 

-Áááááá, imádom! -csattantam fel.

-Tudjuk, Harry javasolta, neki köszönd. -persze majd megköszönöm neki, személyesen. A megbeszélést és közös vacsorával zártuk. Simon még elmondta, hogy holnap ki hányra, hova megy. Ennek tudatában a szobánkba vonultunk.

-Na jó, most nem mondhatod, hogy nem alszol velem. -mondta Harry mikor a szobáinkhoz értünk.

-Nem is mondanám. 10 perc és megyek.

-Várlak. -mondta egy csók kíséretében.

22. fejezet - Aquapark

Február. 21. - Csütörtök

Reggel nehézen indult a kelés, de muszáj volt, mert Simon már küldött is sms-t, hogy 9-kor közös reggeli és fontos megbeszélés. Összeszedtem magam és a reggelire indultam. Útközben összefutottam Liammel, aki elszórakoztatott az út alatt. Megreggeliztünk és Simon bele is kezdett...

-Srácok, tudom, hogy úgy volt, hogy ma kezdtek próbálni, de mégsem. Mivel a srácoknak pár nap és megkezdődik a turnéja ezért a döntőt áttettük jövőhét csütörtökre. Ma igaz nem lesz próba, de nem fogtok unatkozni, ugyanis kibéreltem egy aquaparkot és közösen megy az egész stáb és a 10 döntős. Justinnnal rögtön egymásra néztük a jó kis program hallatán. -Akinek nincs fürdőruhája, az ne keseredjen el, mert helyben lesz bolt, ahol be tudtok szerezni egyet. Ja és ne lesz rajtuk kívül senki. Az egész csak a miénk, szóval nagyon jó lesz. -nekem több sem kellet, kicsit jobb kedvűen indultam vissza szobámba, hogy előszedjem a fürdőruhám. Eltettem egy pár dologgal együtt és indultam is vissza a váróterembe. A fél csapat már ott gyülekezett. Végül megjött mindenki és el is indultunk.

Kisbusszal mentünk és sikeresen utolsónak szálltam fel a buszra így egy hely maradt nekem, az is Harry és Louis között. Egész úton néha csendben utaztunk egymás mellett, míg körülöttünk mindenki jókedvűen beszélgetett. Eszembe jutott, hogy hogy beszélt velem tegnap és csak az vettem észre, hogy könny kezdi áztatni az arcomat. Gyorsan letöröltem, de nem elég gyorsan ahhoz, hogy Harry ne vegye észre. Hallottam, hogy mélyen felsóhajtott és kifújta a levegőt. Mikor megérkeztünk felpattantam, hogy szabaduljak mellőle.

Az öltöző felé vettem az irányt és miután megtaláltam gyorsan át is öltöztem. Mikor kijöttem persze, hogy Harry és Zayn állt az öltöző előtt. Harry olyan szinten észrevehetően bámult, hogy Zayn szólt neki, hogy hagyja abba. De nem hagyta. Minden egyes porcikámon újra és újra végigfuttatta a szemét.
-csinos fürdőruha. -szólt közbe az öltözőből kilépő Justin. Elmotyogtam egy köszit és Lou után mentem, akit a folyosó végén láttam elsuhanni.

 Ezelőtt még sosem jártam itt. Végigmásztam az épületen és totál oda voltam érte. Annyi csúszda volt, hogy hirtelen azt sem tudtam melyikkel kezdjek, komolyan mint egy kisgyerek.

 

Láttam, hogy Liam és Harry arra jön amerre én vagyok, így inkább megindultam másfelé. Találtam egy barlangos részt. Gondoltam itt legalább egy kicsit egyedül lehetek. 

-Hope, miért vagy egyedül? -szólt egy hang a hátam mögül. Megfordultam és láttam, hogy Tom az. Tom egy srác, aki bejutott a legjobb 10-be, de az első döntőben kiesett.

-Én csak, nem is tudom, csak úgy elvagyok. -mondtam. Kicsit beszélgettünk és már épp indultam volna megkeresni Justint mikor Tom a karomnál fogva visszarántott és rendesen letámadott. 

-Tom, hagyd abba, nem akarom. -próbáltam eltolni magamtól.

-meglátod, ha belemész, nem bánod meg. -mondta. Taperolni kezdett és nyakam kezdte szívni.

-Tom, ez fáj, hagyj már békén! -kiabáltam rá, de nem hagyta abba.

-Hagyd abba haver, ez nem pálya -szólt rá egy hang. Felnéztem és Zaynt láttam Tom háta mögött. Tom elengedett én pedig Zaynhez futottam. 

-Menj, majd én beszélek vele. -mondta Zayn és kiküldött a barlangból. Visszaindultam a csúszdákhoz, hogy megkeressem Justint.

-Várj, Hope állj meg. -hallottam Harry hangját és gyorsítani kezdtem, de a hangja egyre közelebbről szólt. -Állj meg, kérlek.

-Mit akarsz? -fordultam hirtelen felé.

-Beszélnünk kell.

-Nem vagyok a csajod, nincs miről beszélnünk.

-De igenis van miről, Hope. Először is, kérlek, ne haragudj a tegnapi miatt, részeg voltam.

-Ugyan Harry, hagyjuk ezt! És, ha együtt lennénk? Mindig ilyen lennél, ha iszol? Jobb, hogy ezt nem fogom megtudni.

-Csak dühös voltam, sajnálom. Nagyon rossz volt látni a buszon, mert igenis láttam.

-Már mindegy. -fordítottam el a fejem, hogy ne lássam az arcát.

-Hope! Mi van a nyakaddal? Kiszívták? -látta meg, amit Tom csinált az előbb.

-Nem, csak.. csak valami megcsípett szerintem. -zártam le a témát.

-Hope, nézz már rám. -szólt rám mikor még mindig nem emeltem rá a tekintetem.
-Minek, Harry? Hagyjuk ezt az egészet.
-Én komolyan nem értelek. Miért döntöttél így?
-Tanultam az előző kapcsolatomból. Nekem nem kell olyan srác, aki kiabál velem és szorongat, mert csak rosszabb lesz. Mi lesz a következő lépés, Harry? Megütsz, ha mérges leszel rám?
-Mi van? Nem, dehogy! Hogy hihetsz ilyet? Nem válaszoltam csak elindultam a folyosón.
-Ne már, Kicsim állj már meg. Tudom, hogy neked is rossz. Tudom, hogy megtudjuk beszélni.
-Nem kell megbeszélni Harry. -mentem tovább, de hallottam, hogy ő már nem jön utánam.
-Szóval te ilyen lány vagy? Hagyod, hogy minden elromoljon, ok nélkül? Nekem fontos vagy, értsd már meg. -hirtelen megálltam és kis szünet után megfordultam.
-Ha igazán így éreznél, akkor miért kiabáltál velem? És miért mondtad azokat a díjátadón?
-Ha nem utasítasz el, akkor nem lettem volna ilyen.
-Akkor sem kellett volna így viselkedned.
-Nem haragudj, dühös voltam, de nem lennék képes téged bántani. Sajnálom. Csak rossz volt, hogy már valentín nap óta nem aludtunk együtt. Tudom, hogy csak elővigyázatosság miatt, mondtam, hogy nem akarsz velem aludni. Sajnálom és, ha kell még százszor elmondtam, ha ezt akarod.
-Nem kell elmondani százszor. -mondtam halk hangon, de elég volt ahhoz, hogy tisztán hallja és közelebb lépett hozzám.
-Béküljünk ki, Hope, rossz ez így.
-Megijesztettél, Harry.
-Tudom, ne haragudj.
-Ne csináld ezt többet. -mondtam sipogva.
-Ne sírj, kérlek, nem akarlak így látni. -lépett hozzám még közelebb és megölelt.