29. fejezet - Hiányzol

A hétfő este és a keddi nagy olyan lassan telt Harry nélkül.

Február 26. Kedd

Kedden is egész nap próbákra jártam. Énekeltem és táncoltam, de nem nagyon volt kedvem semmihez, mert tudtam, hogy nem vár, ha visszaérek a szállodába.

Este a koncert előtt még beszéltünk Harryvel telefonon, de ez nem ugyan olyan, mintha ott lennék vele.
-Biztos nagyon ügyik lesztek.
-Nem volt, akitől szerencsepuszit kapjak. Lehet, hogy ma nagyon elszúrom. -mondta Harry.
-Nem tudom, hogy a márciust, hogy fogom bírni. ' napja nem vagy velem, de már most olyan rossz.
-Tudom, te is hiányzol nekem, de a holnapi koncert után repülök hozzád haza és mindent bepótolunk.
-Jól van, na menj, vár rád pár ezer lány odakint.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek. -köszöntem el és letettem a telefont.

Már vége volt a koncertnek. Harry küldött egy sms-t, hogy ha a szállodájukba érnek, még ír. Ez így is lett. Úgy egy óra múlva küldött egy sms-t, hogy fáradt, de szeret és, hogy hiányzom neki, most meg aludni. Jó éjszakát kívántam neki és már én is feküdni készültem mire küldött egy másik sms-t.

Mikor elolvastam még rosszabb volt, hogy nincs itt velem. Legszívesebben magamhoz öleltem volna. A Harrytől kapott macimat ölelgettem míg el nem aludtam.

Február 27. szerda

Reggel mikor felkeltem nem volt jobb kedvem, mint tegnap este. Mikor eszembe jutott, hogy holnap döntő még idegesebb lettem. Ma volt pár összegző próbám, minden a helyére került és a ruhákat is még egyszer átnéztük. Eddel is volt egy utolsó próbám és már alig vártam, hogy Harryéknek lemenjen a koncertje és jöjjön vissza. Az utóbbi két napban még Steven sem volt itt, hogy elvonja a figyelmem. Végig járta a londoni rokonságot és sajnos Justinnal sem volt időnk együtt lenni, hogy legalább egymásba lelket öntsünk. Igaz ma is Evaval ebédeltem, de nekem ő sosem lesz olyan, mint Justin. Már alig várta, hogy visszaérjek a szállodába, mert tudtam, hogy Cara már vár, hogy végre kicsit barátnős estét tartsunk. Az utóbbi két hétben egy barátommal és a családommal sem tudtam foglalkozni. A verseny minden időnket elvette. Igaz anyuékat ma sem látom, de holnap ott lesznek és végre velük is találkozhatok.

nagyon megörültem mikor Carát láttam a szálloda bejáratánál. Kb a nyakába ugrottam örömömben. Felmentünk a szobámba és egész este csaj beszélgettünk. Ő is mesélt Justinről és én is Harryről. Az összes csajos témát kimerítettük és még egy filmre is volt időnk. Mikor Justin visszaért a próbájáról, ami már elég későn volt, hagytam hagy legyenek ős is együtt egy kicsit. Elköszöntem Caratól és elmentem zuhanyozni. Mikor feküdni készültem Harry hívott, hogy indulnak is vissza és alig várja, hogy reggel lásson. Én is jobb kedvvel feküdtem le, mert holnap végre itt lesz velem, na meg, holnap itt a döntő. 

*Harry szemszöge*

A koncert után egyből gépre szálltunk London felé. Pár óra alatt meg is érkeztünk Londonba és olyan hajnal 4-5 lehetett mire a szállodába értünk. Nem néztem az órát, de nem is érdekelt, mennyi az idő. Fáradt sem voltam, mert a gépen aludtam és az autóban is a reptérről idáig. Mivel volt kulcsom Hope szobájához, ezért gondoltam meglepem. Gyorsan átöltöztem az én szobámba és halkan belopóztam hozzá. Mellé bújtam és puszikkal keltettem fel.

-Harry, mát itt vagy? -mondta fáradt hangon és mosolygott édesen.

-Gondoltam nem várok reggelig.

-Jó, hogy itt vagy. -mondta és még szorosabban mellé feküdtem. Hope hamar visszaaludt és nekem sem kellet sok, hogy elaludjak.