28. fejezet - Steven

Február 28. - Hétfő

Reggel muszáj volt magunkat kivakarni az ágyból. Igaz az utóbbi pár nap sokkal inkább fárasztó volt, mint az eddigiek, de a munka nem áll meg. Épp a ruháim közt matattam a szobámban mikor Harry rákezdett.

-Én tényleg örülök, hogy majd jársz te is koncertezni, de nehéz lesz, hogy majd alig látjuk egymást.
-Tudom, már most nem is akarok rágondolni, de nekem is lesz pár szabad napom és neked is. A többit meg kihúzzuk valahogy.
-Jó csak na. Mindegy. Amúgy úgy hallottam, hogy Simon keresi a férfi szereplőt a klipedbe és, hogy már van jelöltje.
-Azért remélem, majd velem is megbeszéli, hogy kit akar.
-Muszáj, hogy legyen benne valaki? Én nem szeretném.
-Ajj Harry, tudod, hogy nem fog érdekelni az a fiú. Ez csak egy klip és kész.
-Ennek örülök, mert amúgy velünk reggelizik.
-Hogy mi? Miért nem szóltál?
-Ha annyira nem fontos akkor minek szóljak, majd Simon intézkedik.
-Jó mindegy. Egyszer úgyis meg kell ismernem.

*Harry szemszöge*

Komolyan feldühít, hogy csak úgy hagynom kell, hogy más fiú is a közelében legyen. Ő csak az enyém és ez így is marad. Oké, tudom, hogy ez csak egy klip, de akkor is zavar a helyzet. Majd biztos csókolóznak a klipben meg ölelkeznek, de én ezt nem akarom látni. Miután kicsit lenyugodtam Hopeal együtt elmentem reggelizni. Egy idegen srác volt a társaságban, rögtön tudtam, hogy ő az. Mikor megjöttük egyből felénk nézett. Vagyis Hope felé. Na jó itt kiakadtam, egyből láttam rajta, hogy tetszik neki.

Mikor eljutott a tudatomig, hogy ez az a srác abból a vámpíros sorozatból még inkább dühös lettem, mert tudtam, hogy Hope imádja és legnagyobb szerencsémre pont a srácot is imádja belőle.

-Szia. Steven vagyok. -állt fel és köszöntötte Hopeot.

-Tudom, izz, Szia, én Hope. -látta, hogy Hope zavarban van és láttam, hogy ez tetszik neki. Egész reggeli közben őt bámulta, legszívesebben felálltam volna és behúztam volna neki egyet, de tartottam magam.

-Oh Hope. -szólt közbe Simon. -Lenne még egy kisebb lista áprilisra, de előbb inkább megakartam, hogy vállalod-e, mert szóval, Taylor Swift turnéjáról van szó. 5 állomás lenne, de Amerikában. ma estig kérnek választ. -Hope egyből rám nézett, de jeleztem, hogy nem para, nyugodtam vállalja el.

-Persze, szívesen elvállalom. -mondta mosolyogva.

-Ennek örülni fognak. Taylor maga hívott fel, hogy vegyelek rá. Akkor fel is hívom őket még délelőtt. -zárta le Simon. Nekem és a srácoknak próbára kellett mennem, ezzel nem volt semmi baj, hí közben nem derült volna ki, hogy a majom gyerek elmegy Hope próbájára. 

*Hope szemszöge*

Harryn láttam, hogy nem nagyon szimpi neki Steven. Mondjuk nem is csodálom, azok után, hogy tudja, hogy ő az egyik kedvenc férfi színészem. Harryék elmentek próbára, de az egész elköszönés alatt puffogott. Még felszaladtam, hogy összeszedjem a cuccaimat és el is indultam a próbára, Stevennel.

A próba tökéletesen ment és a táncokkal is s szokásosnál jobban boldogultam. Steven meg is jegyezte, hogy tuti nekem kell megnyernem a versenyt, mert csodálatos vagyok. Idő közben Ed is beesett. Vele is próbáltam úgy két órát, majd elszaladtam Louhoz ruha igazításra, mert az egyik szettel lett egy kis baki, de miután sikeresen megoldattuk visszamentünk Stevennel a szállodába. Út közben végre volt időnk beszélgetni.

-És, hogy hogy ilyen korán Londonba utaztál?

-Lakik itt egy rokonom és szülinapja lesz, ezért jöttem hamarabb. Ha már miattad úgy is jöttem, akkor gondoltam jövök előbb, hogy együtt tudjunk tölteni majd egy kis időt. A sorozat sokat elvesz az időmből és nagyon ritkán látom a családom. Ilyenkor minden időmet kihasználom.

-Kezdem felfogni, hogy mire gondolsz. Imádom ezt csinálni, de már most nincs időm a családomra és a barátaimra. Szinte egész márciusban nem leszek itt és látod, már áprilisban megyek is tovább. Rossz, mert Harry is sokat utazik és félek, hogy ez majd milyen hatással lesz a a kapcsolatunkra.

-Ha igazán szeret, akkor kibírja ő is és te is. Legalább majd jó lesz újra látni a másikat. Mondjuk az én kapcsolatom is az időhiány miatt ment tönkre, de mindegy, hagyjuk is. -zárta le a témát mikor megérkeztünk a hotelhez.

Harry már a bejáratnál várt, mikor megérkeztünk.

-Azt hittem már sosem érsz ide. -mondta egyből és megajándékozott egy hosszú csókkal.

-De itt vagyok.

-Én meg megyek is. Csak elakartam köszönni. Megyünk Glasgowba.

-De nem úgy volt, hogy csak kora reggel mentek.

-Úgy volt, de változott. -ölelt meg szorosan. Reméltem, hogy legalább este még együtt lehetünk, de ez elmarad. Megint megcsókolt, de ez most más volt. Szenvedélyes, de aggodalommal teli. Tudtam, hogy Steven miatt ilyen, de nem kell emiatt izgulni, mert őt szeretem. -Szeretlek. -suttogta a fülembe és még jobban átölelt és még egyszer megcsókolt mielőtt indulniuk kellett.

-Én is szeretlek. Ügyesek legyetek. -mondta és nyomtam egy utolsó puszit a szájára. Elindult a turnébusz felé, de mielőtt beszállt még visszanézett és integetett egyet azzal a tipikus ellenállhatatlan mosolyával.